Az idei szentévben Rómában rendezték meg az Ifjúsági Világtalálkozót, ezt megelőzően pedig a Vincés Család Ifjúsági Világtalálkozóját, melyen részt vett Gáll Miklós Dávid, lazarista papnövendék is. Az ott eltöltött napokról a következő beszámolót készítette:

    "Július végén öt napot töltöttem a Vincés Ifjúsági Világtalálkozón Rómában, és őszintén mondom: felejthetetlen élmény volt. Több mint négyszáz fiatal gyűlt össze a világ minden tájáról, és már az első pillanattól érezni lehetett, hogy bár különböző nyelveket beszélünk, mégis ugyanaz a szív dobog bennünk: Páli Szent Vince öröksége, a szeretetszolgálat.

Nagyon tetszett, hogy minden ország bemutatkozott. Színes, sokféle kultúrából érkeztünk, mégis mindannyian ugyanahhoz az „egyhez” tartozunk. Vagy inkább Valakihez – mert ahogy a találkozón is elhangzott: a remény számunkra nem valami, hanem Valaki, Jézus Krisztus.

Nagy élmény volt a kiengesztelődés napja is. Volt időnk szentgyónásra, csendes elmélyülésre, és arra, hogy Istennel és egymással is rendezzük a bennünk kuszán összegabalyodott dolgokat. Meglepett, mennyire felemelő érzés, amikor azt tapasztalod: nem vagy egyedül a küzdelmeidben.

A legszebb mégis az volt, hogy láthattam, mennyi fiatalt érint meg a szegények és rászorulók szolgálata. Néha ez valóban nem könnyű, de a szeretetnek ez a formája összeköt bennünket, és megtanít, hogy Jézust szolgáljuk az embertársunkban. 

Ráadásul új barátokat is szereztem, és találkozhattam rég nem látottakkal is – olyan érzés volt, mintha egy nagy családba tértem volna vissza. A találkozó végén, amikor a több mint egymillió fiatal között imádkozhattam a Szentatyával a Tor Vergata-n, erős remény ébredt bennem: van keresztény jövő, van új nemzedék, akikre bátran rá lehet bízni a hitet.

Ez az öt nap számomra nem csak programok sorozata volt, hanem egy olyan ajándék, ami sokáig erőt fog adni a mindennapokban."

 
Gáll Miklós Dávid
lazarista papnövendék